top of page

Merre tovább malom?

Lassan végéhez közeledik az EKF évad által támogatott malom programsorozat. Mikor télen megálmodtuk a 4 malompiknik hétvége és a hozzájuk kapcsolódó rezidencia programok tematikáját, a fő terv az volt, hogy a nyár végi alkalommal már legyen kellő tapasztalatunk az ott töltött idő alatt működő vagy kevésbbé működő kísérleti programok kapcsán. Ezek tudatában nézzük meg egy hét alatt, hogy milyen funkció és üzemeltetési fejlesztési irányok lehetnek a malomban, hogy hosszabb távon fenntartható modell valósulhasson meg.



Visszaugorva az időben, a malom vásárlásakor (2020) a két tulajdonosnak még leginkább egy revitalizált, demonstrációs céllal működő malom képe élt a jövőbeni hasznosítási lehetőségek kapcsán, amit a körülmények bonyolultsága (pl. a korábbi malomág újra vízzel faló feltöltése, a malomszerkezet hiánya, az épület állapota) ezen a rövid távon (2023-as EKF programév) biztosan nem engedte megvalósulni. Ezekhez a feltételekhez igazodva született meg a koncepció, az állandó helytörténeti kiállítás, valamint a művészeti installáció mellett a kísérleti - placemaking folyamat - programhétvégék szervezésével.


A fő irányvonal az egész évad kapcsán a "jelenlét" lett, ezért is igyekeztünk a programhétvégéket olykor kettő de minimum egy hetes megelőző rezidenciaprogramokkal "nyújtani". A "helycsinálás" (placemaking) legfontosabb eleme, a kísérletezés, megfigyelés és finomítás. Ennek tágabb perspektívájának vizsgálatához Bindics Gábort kértük fel, aki idén már 10 éve vezeti a pozsonyi "Régi vásárcsarnokot" - Stara Trznica - illetve számos funkcióváltó épület, tér kapcsán rendelkezik gyakorlati tapasztalatokkal. Gábor alapvetően ismeri a Balatonfelvidék térségét, az elmúlt években bekövetkezett nagyfokú átalakulást (gazdasági, társadalmi, ökológiai).


A rezidencia hét előtt a fejünkben az elmúlt hónapok alatt egy nomád szálláshely képe is felmerült, de Gábor kicsit más irányba gondolkodott.



Elérhető Malom - Elérhető Balaton

Szubjektív kiértékelése a Nagyvázsonyi Vízimalom működésének és jövőképének.

Kiindulópont :

A régió nyitottsága :

Nagyvázsony ahogy nagyrészt az egész Balaton-Felvidék a történelmi adottságaiból is kiindulva egy jól felszerelt turista régió. Különösen igaz ez a kéktúra mentén elhelyezkedő településekre.

Veszprém és a Balaton-Felvidéki kulturális főváros az eddig is fellendülőben lévő turizmus egy fontos rendezvénye, ahol ténylegesen az egész régió egy élő és virágzó hellyé vált.

A turizmus sikerének velejárója a jól kiépült infrastruktúra, viszont ez elsősorban a fizetős és általában autós célközönség számára elérhető.


A régió és maga a Balaton több korosztálynak jelent egy elérhető megközelíthető helyet, miközben a busz és vasúti közlekedés ( nyilván globálisan nem csak ebben a régióban ) elhanyagolt.


Egy átlagos összkomfortos szálláshely a 2 hónapos főszezonban egy család részére körülbelül 40.000 Ft/éjszaka és egy átlagos ebéd, vacsora 2 fő részére 15.000 Ft.

A különböző turizmus fejlesztési programoknak van látható eredménye, ami például a műemlék jellegű épületek felújítását illeti ( a helyi szabályozások érthető módon kevésbé megengedőek a beépítések kapcsán, ami részben limitálja a szálláshelyek növekedését), viszont nincs arra ösztönözve a szállásadó, hogy alacsonyabb árkategóriás elérhető szállásokat biztosítson.

Végeredményben a Balaton-Felvidék nagyrészt hasonló árkategóriában van mint a Toszkán, Provence régió.

Az épület nyitottsága :

A Vázsonyi Malom a kéktúra közvetlen közelébe helyezkedik el. Naponta több túrázó sétál el a malom előtt, és amennyiben az nyitva van megnézni, vagy akár használja az adottságait, mint például a vízcsapot.

Az épület mindkét bejárata az út felé néz, nyilván az eredeti malom funkció miatt volt ez praktikus.

A molnárlak és a malom funkciója is a látogató felé való nyitottság nyitás volt, mint egy szolgáltatásé.

A malomban megrendezett eddigi programok organikusan a sokkal kisebb telek dél keleti részérre telepedtek ki ezzel is nyitva tartva a helyet.

Lehetőség és a megoldás :

Az első fecske:

A vízimalom egy olyan hellyé válhatna, ami egyrészt választ ad a malom és a közeli kéktúra kapcsolatára, illetve egy olyan fenntartható és elérhető helyet hozhatna létre ami a balatoni hozzáférés visszabillenésének egyik jó példája lehetne.

Az épület üres terei arra adhatnának helyet, hogy ebben a lassan hozzáférhetetlen helyzetben egy kis hozzáférése legyen az itt lakónak és az itt megpihenőnek.

Az épület nyitottságát egy jelenlét tudná jól biztosítani, amikor az ott lévő emberek pár mondatban elmesélnék a malom múltját és jelenét. A malom tér nyitottsága pedig arra tudna jó helyet biztosítani, hogy egy állandóan változó program, kiállító, nyitott térként működne.

A megvalósítása :

Az épület molnár lak részének felújítása egy közepesen magas komfortú szálláshellyé ( két különálló szoba ) úgy, hogy a felújításban ( 2024- április – szeptember ) részt vesz egy olyan kis közösség, aki a későbbiekben ( 6 évig a felújítási időn kívül ) nyaralhatnak a molnár lakban és aktivitásokat hozhatnak az üresen tartott malom részbe. Mindez anyagilag elérhető a kezdő közösségnek és az ő barátaiknak ( 10.000-18.000 forint/éjszaka ) amivel megtérül a befektetett összeg ( 10-12 millió forint ). Ideális esetben a tulajdonos befektetése, de lehet a közösség befektetése is, viszont abban az esetben jogi garanciák is kellenek.

Ez a közösség garantálná azt is, hogy az épület nyitva legyen a szezon nagy részében, és a túrázók ezáltal szintén elérjék a helyet és az esetleges programokat a malomtérben.

A hely adhat más kisebb elérhető szolgáltatást is a túrázóknak ( például kiírni, hogy lehetséges megpihenni, telefontöltő, ivóvíz, busz menetrend ) illetve az itt lakóknak ( a lakók tippjei egymásnak elérhető program, strand, recept ötletekre ).

A közösséget értékrendi alapon felhívással lehetne kiválasztani ( 10-15 csapat/család/személy ) ahol egyrészt az összekötő kapocs maga a koncepció másrészt az üres malomtér megtöltésének szándéka lehet.

Egy más, de mégis hasonló példa :

Kiindulópont :

A gömöri régió Szlovákia egyik legelhagyatottabb és legszegényebb része. Mindeközben a régió egy kis kincsesbánya, szinte minden sarkon elhagyatott kastélyokkal.

Infrastruktúrában és szálláshelyben elmaradt és a régió civil szervezetei és közösségei csak kis számban aktívak.

Megoldás :

Rozsnyón a Gömör központjában 2022-ben létrehoztunk 2 komfortos szálláshelyet egy kolostorban, úgy hogy a hely felújítását egy helyi civil szervezet végezte, az asztalos, kőműves munkákat helyi szakemberek végezték, hogy a befektetett pénz a régióban maradjon.

Magát a befektetést több olyan vállalat adta össze ( összesen 40 ezer EUR/75m2 ) akik később a befektetett pénzt maximum 10 év alatt lelakják a kolostorban. A fennmaradt időben a szállás nyitott bárki részére és a bevétel 15%-a egy következő hasonló szálláshely létrehozására fordítódik.

Ebben az esetben egy a régióhoz képest drágább szálláshelyek jöttek létre, viszont az itt lakók egyrészt komfortos helyen laknak, nem anonim módon a helyi közösség segítségével felfedezhetik a régiót, és a szállás kifizetésével támogatják a közössége és hasonló szálláshelyek létrejöttét.

Mindez egy fontos anyagi lába lett az itt működő szervezetnek, illetve egy fontos kis kapuja régiónak.


Egy másik aktuális példa Franciaországból, Derdák András és egy a barátaival közösen vásárolt kastély története: https://24.hu



Comments


bottom of page